Csitár

Csitár Nógrád vármegye északnyugati részén fekszik, a Cserhát hegység és az Ipoly folyó völgye közötti dombvidéken. A település két részből áll: a központból és Nógrádgárdonyból, amely a központtól délre magaslaton helyezkedik el. A Majláth-kastély romjai Nógrádgárdonyban találhatók, egykori majorság övezte. A vidék éghajlata mérsékelten hűvös és száraz, évi középhőmérséklete 9-9,2 fok. A napsütéses órák száma évente 1900, a csapadék pedig 610 milliméter.

A falu története a 14. századig nyúlik vissza, első említése 1327-ből származik. Nevét egykori pajzsgyártó szolgálónépeiről kapta. A Kácsik nemzetséghez tartozó Szécsényi Tamás vajda és fivére, Péter birtokolták a területet. A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. A település lakossága nagyrészt magyar nemzetiségű, római katolikus vallású.

A Majláth-kastély ma rehabilitációs központként és szanatóriumként működik, parkja védett. A falu címerében a pajzs a királyi birtokhoz való tartozást jelképezi, a búzakalászok és szőlőfürtök a hagyományos földművelésre utalnak. A Csitár patak egykori kettéválasztotta Kis- és Nagycsitárt. A település természeti környezete alkalmas vidéki turizmus fejlesztésére.