Csetény

Csetény Veszprém vármegye Bakony keleti lejtőjén fekszik, a Zirc és Mór közötti 8216-os út mentén. A település Zirctől körülbelül 13 kilométerre található, erdős dombok és völgyek övezik. A falu határa már az újkőkorban is lakott volt, régészeti leletek bizonyítják a korai emberi jelenlétet. A római korban kisebb települések maradványai maradtak fenn, amelyek még ma is felismerhetők a környéken. A honfoglalás után a vidék benépesült, és a régészeti leletek Csetény korai település voltára utalnak. A falu története a 14. században kezdődik, amikor először említik oklevélben. A település a cseszneki vár tartozéka volt, majd különböző családok birtokolták. A 15. században a Garai család tulajdonában állt, később a Korona birtokába került. A falu gazdasági élete a 15. században alakult ki, ekkor már malom, kőtemplom és kút is állt a településen. A török hódoltság alatt a falu sokat szenvedett, lakossága jelentősen csökkent, és a középkori templom is elpusztult. A 17. században a falut újratelepítették, és a mai lakosság ősei ekkor telepedtek meg itt. A település a 18. század közepére a környék egyik legnépesebb faluvá fejlődött. A lakosok főként földműveléssel foglalkoztak, és a Bakony erdeiben is tevékenykedtek. A faluban több családnév is fennmaradt az utókor számára, amelyek ma is élnek a településen. A környező erdők és völgyek ma is hangulatossá teszik Csetényt, ahol a történelem nyomai még ma is láthatók.