Csengele

Csengele egy apró falu Csongrád-Csanád vármegye északi részén, a Dél-Alföldön. A szomszédos települések közé tartozik észak felől Petőfiszállás, északkelet felől Pálmonostora, délkelet felől Kistelek és Balástya. Dél felől Kömpöc, délnyugat felől Kiskunmajsa határolja, északnyugat felől pedig Jászszentlászló. A falu központján kelet-nyugati irányban egy több mint tizenkilenc kilométer hosszú mellékút halad végig, amely az 5-ös főúttól Kiskunmajsáig húzódik. Az M5-ös autópálya is érinti a területet, de régebben csak a déli határszél közelében volt csomópontja, ma már a falunak saját autópálya-csomópontja van. A falu története a bronzkorig nyúlik vissza, erre utalnak a Mételyes dűlőben talált agyagedények. A 7. században avarok temetkeztek a Feketehalmi dombnál, egy avar vezért pedig a Jójárt tanya mellett temettek el. Az Árpád-korban két templom állt a településen, Alsó- és Felsőcsengelén. A Bogárháti templomot a tatárok pusztították el, később a kunok újjáépítették. A felsőcsengelei templom romjait Reizner János tárt fel 1891-ben. A középkorban Szeged városa a kunokkal közösen legeltetésre használta a csengelei pusztát. A falu nevezetességei közé tartozik a volt erdészház közelében álló nyolc kocsányos tölgyből álló kör alakú csoport, amelyet 1900 körül ültettek. Az alsócsengelei, más néven Bogárháti templomromot 1975-ben tárták fel, és 1998-ban emléktáblát helyeztek el mellette. A csengelei Szent Imre-templomot 2001-ben szentelték fel. A faluban működött Móra Ferenc író is, aki az erdészházban lakott, amikor az Aranykoporsó című regényén dolgozott. A településen több ismert személyiség is született vagy nevelkedett, például Balogh István Sándor kertészmérnök, Petróczy Erzsébet klinikai pszichológus és Toldi József biológus.