Bezedek

Bezedek egy egyutcás falu Baranya vármegye délkeleti részén, Mohácstól délnyugatra, Villánytól keletre, közvetlenül a déli országhatár mellett. A település északra Majs, délre Sárok, nyugatra Lippó falvakkal határos, kelet felé pedig a horvátországi Főherceglakkal. A falu határszélét érinti az 5702-es és az 5704-es út, de központjába csak a 57 108-as mellékút vezet, így zsáktelepülésnek tekinthető. A falu már az Árpád-korban létezett, első említése 1296-ból származik, amikor baranyai várjobbágyok birtokolták. A település neve az évszázadok során többször változott, például Buzuldek, Bezeldegh vagy Bezedegh formában is szerepelt.

A falu története gazdag, több híres személy is kötődik hozzá, például Iváni Jovanka fiai, János, Jakab és Demeter, akik 1296-ban birtokosai voltak. 1330-ban Károly Róbert király a falut és Bulcsó birtokot János fia Mihály királyi apródnak és Zolga fia Jánosnak adományozta. Fényes Elek 1851-ben német-rácz faluként írta le Bezedeket, ahol 340 katolikus, 185 ortodox, 6 zsidó és 4 egyéb nemzetiségű lakos élt. A település a 20. században Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott, és több polgármestere is volt, például Hoffmann Antal, aki hosszú időn át vezette a falut.

A falu nevezetességei közé tartozik a Szent István emlékpark, a (Szent Vendel) római katolikus templom, a Szentháromság-szobor és a Székelykapu. Emellett található itt a kopjafa, az I. és II. világháborús elesettek emlékműve, valamint a Szent Vendel-szobor is. A település testvértelepülései közé tartozik Székelyfancsal Romániában és Asztély Ukrajnában. A falu egyszerű, vidéki hangulatú, ahol a múlt emlékei és a helyi kultúra egyszerre élnek.