Bazsi

Bazsi egy kis falu a Veszprém vármegyei Sümegi járásban, a Zala és Veszprém vármegye határán. A település Hévíz és a Balaton közelében fekszik, Sümegcsehi, Zalaszántó, Sümegprága és Sümeg határolja. A falu központján keresztülhalad a Keszthely és Sümeg közötti 7327-es út, északkeleten pedig a Sümeg és Zalaszentgrót közötti 7333-as út érinti a területet. A Bakony délnyugati részéhez tartozó területen helyezkedik el, ahol a Marcal-medence lapálya és a Keszthelyi-fennsík bazalthegyei találhatók. A falu szubmediterrán éghajlatú, és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park határán húzódik. Bazsi története a honfoglalás koráig nyúlik vissza, de a település mai formáját a 17. század végén nyerte el, amikor a veszprémi püspök németajkú katolikusokat telepített le. A falu nevének eredete személynévből származik, és a középkori falu a mai helyétől eltérő helyen, a Szentberekben állt. A török korban a település többször szenvedett pusztítást, de a 17. század végén megkezdődött újratelepítése. A falu lakói évszázadokon át a veszprémi püspök jobbágyai voltak, és a római katolikus vallás dominált. Bazsi szőlő- és gyümölcstermesztése is jelentős volt, ám a 20. században hanyatlásnak indult. A faluban található a 1787-ben épült barokk stílusú Nagyboldogasszony római katolikus templom, amely a püspök Bajzáth József nevéhez fűződik. A templom mellett áll a szőlőhegyen található „Hálaadó” kápolna, amelyet a 19. századi jégverés után emeltek. A falu szülötte Simon István költő, akinek emlékét gyermekversmondó verseny őrzi. Bazsi jelképe a szelíd gesztenye, amely a település szívós megújuló képességét szimbolizálja. A falu környezete erdős, dombos, és a Balaton közelsége miatt kedvező adottságokkal rendelkezik.