Bana

Bana a Komárom-Esztergom vármegye északnyugati részén fekszik, a Győr-Moson-Sopron vármegye határán. A falu a Duna teraszvidékétől egy kavicsos dombvonulat választja el, és a szomszédos települések közé tartozik Ács, Bábolna, Tárkány, Rétalap, Bőny és Nagyszentjános. A településen átmenő kerékpáros turizmus jellemző, és vasútállomása nincs, a legközelebbi vasútállomások a nagyszentjánosi és a nagyigmándi állomások. A falu főutcája a Tata, Nagyigmánd és Győr közötti 8136-os mellékút, amelybe a 8152-es út torkollik be a település nyugati határán.

Bana története a 13. századra nyúlik vissza, amikor nevét először említették írásos források. A falu határában lovas temetkezés nyomait tárták fel, és az Árpád-korban királyi várbirtok volt. A tatárjárás során a település elpusztult, majd később a Kolos nemzetségbeli Jakab kapta adományba. A falu hosszú ideig a környék református központja volt, de a 18. században a római katolikusok kerültek túlsúlyba. A katolikus templom 1787-ben épült késő barokk stílusban, míg a református templom 1788-ban készült el.

A településen található a késő barokk római katolikus templom, amely 1784 körül épült, és 1897-ben eklektikus stílusban átalakították. A református templom 1788-ban készült el, tornya pedig 1858-ban készült el. A temetőben található a Pulay család síremléke, és Jókai Mór édesanyja, Pulay Mária banai származású volt. A faluban található még a Francia kő, amely I. Napóleon 1809-es átvonulásának emlékét őrzi. A Pikóta-tóban az 1938-as János vitéz című film néhány jelenetét forgatták, és az Ördögásta-hegyen honfoglalás kori tarsolylemezt találtak.