Apátistvánfalva

Apátistvánfalva Vas vármegye nyugati részén, az Őrségi Nemzeti Park területén fekszik, közvetlenül az osztrák-magyar-szlovén hármas határ mellett. A falu szórványosan, dombtetőkre épült házakból áll, erdők és dombok veszik körül. A 7456-os, a 7457-es és a 7458-as utak érintik a települést, Szentgotthárd pedig nyolc kilométerre északra található. A környező falvak közé tartozik Kétvölgy, Orfalu és Szakonyfalu. A vidék 1978 óta szigorúan védett, 2002 óta pedig a nemzeti park része. A település története a 14. századig nyúlik vissza, amikor Harding Szent István tiszteletére templomot emeltek. A falu nevét is róla kapta, és évente búcsút tartanak tiszteletére. A 17. században az oszmánok többször is feldúlták a falut, és lakosait rabságba hurcolták. A 19. században a sertéstenyésztés és a fazekasság volt a fő megélhetési forrás, ám az első világháború után ez a tevékenység megszűnt. A falu lakói közül sokan vettek részt a szabadságharcban, és többek között Koszár Mátyás is hősiességet mutatott. A faluban található Harding Szent István katolikus templom, amely 1785-ben épült. A templom mellett temető található, ahol a helyi lakosok nyugszanak. A Rókagomba Tanösvényen keresztül ismerhetők meg a környék ritka növény- és állatvilága, különösen a gombák és lepkék. A világháborús emlékműnél Árpád fejedelem szobra áll, Kallós Ede alkotásában. Az Ökoturisztikai Információs Centrum interaktív kiállítása bemutatja a Rába-vidék és a környező országok nevezetességeit is.