Makád

Makád a Csepel-sziget legdélebbi települése, Pest vármegyében, a Ráckevei járásban. A falu Budapesttől ötven kilométerre délre fekszik, nyugatról a Duna főága, keletről a Ráckevei-Duna övezi. A két Duna-ág Makád alatt egyesül, így ez a sziget legalsó települése. A település V alakú utcahálózattal rendelkezik, több párhuzamos és keresztutcával. A sziget geológiailag fiatal, a honfoglalásig többször változott a folyómeder, így holtágak alakultak ki. A múltban kialakult mélyedések még ma is láthatók, Bél Mátyás is említést tett a környék vizeiről a Notitiá című művében. A falu tengerszint feletti magassága száz méter, éghajlata kedvező, az évi csapadékmennyiség ötszáz milliméter körüli. A magas talajvízszint és az öntözés lehetősége segíti a mezőgazdaságot, uralkodó szélirány az északnyugati. Az állatvilág az ártéri erdőkre, nádasokra jellemző, a makádi erdőben őz, nyúl él, de régen szarvas és vaddisznó is honos volt. A védett madarak közül gyakori az ölyv, a rétihéja és a szürke gém. Az egykor erdőkkel, lápokkal borított terület növényvilága változatos, mocsári tölgy, kocsányos tölgy, feketedió, nyár és fűzfa él itt. A falu megközelíthető Budapestről a Csepel-szigeten végighúzódó 5101-es úton, majd Ráckevétől az 51 112-es mellékúton. A látogató a makádi nagyerdő és halastó környékén kellemes környezetben kirándulhat. A sziget egykori állapotához közel álló terület szépségeit gyönyörködve ismerheti meg. A falu lakossága 1206 fő, a terület 31,77 négyzetkilométer. A településen több mint negyven egyéni vállalkozó működik, és komoly lehetőség rejlik a falusi turizmus fejlesztésében. A környező termálvíz és a közeli látnivalók is vonzóvá teszik a helyet.