Dömölki apátság

A dömölki apátság egy bencés kolostor volt Vas vármegyében, a Kemenesalja vidékén. A Merse család alapította a 12. század végén vagy a 13. század elején. A kolostor a Szűz Mária-tiszteletre épült, és hosszú ideig a család kegyúri jogát gyakorolta. A településen két falu alakult ki a kolostor körül: Pórdömölk és Nemesdömölk. A bencés szerzetesek a kolostorban tevékenykedtek a középkorban. A kolostor a késő középkorban is fennmaradt, de a 16. században Pannonhalma leányapátsága lett. A szerzetesek 1560-ban hagyták el a romos állapotú templomot. A török hódoltság idején az egyházi működés szünetelt, majd 1681-ben Nemesdömölk artikuláris hely lett. A kegytemplom és a kálvária a 18. században épült újra, és búcsújáróhellyé vált. A település a 18. században mezővárosi rangot kapott, és a környék központja lett. A barokk stílusú templom, kolostor és kálvária együttese máig látható Dömölkön. A kegyszobor a törökök elől menekült, majd Koptik Odó apát hozta vissza Máriacellből a másolatát. A kálvária 1755-ben épült, és a zarándoklatok fontos helyévé tette a települést.