Ábrahám ciszterci apátság

A zisterciensi Ábrahám-kolostor a mai Dombóvár területén állt, egykor önálló település volt. A rendházat 1260-ban alapították, majd 1270-ben a pilisi kolostorból érkező szerzetesek népesítették be. A kolostort Ábrahám pátriárka után nevezték el, és a Clairvaux-i apátság alá tartozott. Ez volt Magyarország utolsó középkori ciszterci monostor-alapítása, a tizennyolcadik. A kolostor a mohácsi vész után vesztette el jelentőségét, végül 1537-ben szűnt meg. A mohácsi csata idején a szerzetesek elmenekültek, és a birtokokat a törökök felégették. A romok közül csak kevés maradt fenn, de a helyszínen még ma is láthatók a falak maradványai. A régészeti feltárások során középkori kerámiákat és pénzérméket találtak. A mai Dombóvár területén, a volt kolostor közelében egy emlékmű és egy tábla őrzi a hely emlékét. A környék erdős, dombos vidék, ahol a természet és a történelem nyomait együtt lehet látni. A településen keresztülfolyó Kapos partján sétálva a kolostor egykori légköre még érezhető. A helyet a helyi lakosok is gyakran látogatják, akik a múlt emlékeinek őrzésében vesznek részt.