Cirák

Cirák a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kapuvári járásban fekszik, a Rábaköz nyugati szélén, Vas megye határához közel. Három településsel határos: északról Gyóróval, keletről Beleddel, délről Dénesfával, nyugatról pedig Dénesfa lakatlan külterületei övezik. A falu központján kelet-nyugati irányban a Beledtől Nagycenkig húzódó 8612-es út halad keresztül, amelybe itt csatlakozik a Kapuvártól induló 8613-as út és dél felé a Répceszemere-Bük érintésével Zsiráig vezető 8614-es út. A település Vas megye határán helyezkedik el, így a környező településekről könnyen megközelíthető. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal Beled vasútállomása és Dénesfa megállóhelye kínálja. A falu története a 13. századig nyúlik vissza, első írásos említése 1265-ből származik „Terra Zyrak” néven. A település nevének eredete a magyar „cirák” szóra vezethető vissza, jelentése csíra, ivadék. A falu pecsétjén egy lebegő ekevas látható, amely a Vezekény nemzetségbeli Zyriacus vitézségét szimbolizálja, aki II. Béla király idejében tűnt ki. A Cziráky család hosszú időn át meghatározó szerepet játszott a település életében, birtokukban állt a falu nagy része. A 16. században a törökök elől menekülők is letelepedtek Cirákon, akik a Berta, Bors és Dőry családokkal együtt a falu birtokosai lettek. A falu központjában áll a Szent Mihály-plébániatemplom, amely egyhajós, barokk stílusú épület észak-déli tájolással. A templom első említése 1366-ból származik, de a török háborúk és a labanc portyázások nagyon megviselték. A falu utcái mentén régi nemesi kúriák és kúriarészek találhatók, amelyek a múltbeli birtokosi struktúrát idézik. A településen található még a művelődési otthon, amely a lakosság kulturális életének központja. A falu utcái mentén régi házak és gazdasági épületek sorakoznak, amelyek a település történelmi múltját tükrözik.