Szentendrei-sziget

A Szentendrei-sziget egy nagy, sík dunai sziget a Dunakanyar és Budapest között. A Visegrádi-szorost elhagyva a Duna lelassul, és hordalékából formálta a szigetet. Hosszúsága 31 kilométer, átlagos szélessége 2,3–3,5 kilométer, területe körülbelül 56 négyzetkilométer. A szigetet keletről a Vác melletti Duna-ág, nyugatról a Szentendrei-Duna határolja. A Rosd-sziget néven is ismert területet a Rosd nemzetség birtokolta az Árpád korban. Értékes földtani rétegei miatt a sziget biztosítja Budapest és környékének ivóvízellátásának 80 százalékát. Parti szűrési kútjai napi 600 000 köbméter vizet szolgáltatnak. A szántóföldeken, gyümölcsösökben és szőlőkben intenzív a mezőgazdaság. A kavicsréteget agyag és homok zárja le, így kiváló vízszűrő szerepet tölt be. A Lupa-sziget üdülőterületként működik, míg más kisebb szigetek érintetlenek maradnak. A sziget gazdag élővilágának egyik kiemelkedő része a Pánkúti-legelő, ahol 25 védett növényfaj él. Több mint 200 madárfaj fordul elő, közülük sok rendszeresen költ a területen. A rétisas, a fekete gólya és a lappantyú is itt él. A dámvadállomány és az aranysakál jelenléte is említésre méltó. A Merzsán-tó egykori vizes élőhelye ma már lecsapolt, de az ártéri ligeterdők és homokos buckák továbbra is fontos madárélőhelyek.