Palais Erzherzog Anton

A palotát Erzherzog Anton rendelte meg 1810 a badeni Antonsgasse 10–12-ben. A háztömb két épületből állt, a 12-es számú házat 1812-ben tűzvész pusztította el. Az özvegyen maradt Erzherzog Anton még ugyanabban az évben megvásárolta a szomszédos 10-es számú házat is, hogy új palotát építtessen. A hátsó traktus alapozásakor római kori orvosi eszközöket találtak, köztük tizennégy bronzból, vasból és csontból készült sebészeti műszert. A lelet alapján Ferdinand Hebra megírta disszertációját a koponyanyitás történetéről. A palota építésze nem teljesen tisztázott, egyes vélemények szerint Josef Kornhäusel, mások egy ismeretlen mester munkáját említik. A kétemeletes utcai szárny tíz ablakos, földszintjét kordonszegély díszíti. A két pilaszterekkel keretezett főbejárat felett egyenes szemöldökpárkány húzódik, amely a felső szint ablakpárkányáig ér. A hátsó udvarokon keresztül jutunk a kert felőli szárnyhoz, ahol magas, téglalap alakú ablakok és kordonpárkányok láthatók. A palota belső udvarai szögletesek, a keleti oldalon három szárny zárja közre a középső udvart. A kert felőli traktus középrészén három ablakos, timpanonos rizalit áll. Az utcai szárny ablakai magas konzolokon nyugszanak, a hátsó épületrészek homlokzata pilaszterekkel és vakíves díszítésekkel tagolt. A palota udvarain keresztül a kert felé vezető utak vezetnek, ahol a római kori leletre emlékeztető bronzkori orvosi emlékek is láthatók.