Püspökhatvan

Püspökhatvan egy apró település a Pest vármegyei Váci járásban, a Gödöllői-dombság és a Cserhát közötti hegyes-völgyes vidéken. A falu Váctól 28, Aszódtól 18, Gödöllőtől 30 kilométerre fekszik, Budapesttől pedig mintegy ötven kilométerre északkeletre. A Galga folyó völgyét követő közút és vasút mentén alakult ki, fésűs beépítéssel. A település határos többek között Galgagyörk, Püspökszilágy, Penc és Acsa községekkel. A falu Budapest agglomerációs övezetének északi peremén helyezkedik el, de Vác vonzáskörzetéhez is tartozik. A falu története a középkorig nyúlik vissza, amikor a Galga jobb partjára települt. A nevét a váci püspök birtokáról kapta, és helyi legenda szerint húsz magyar, húsz német, húsz szlovák letelepülő alapította. A régészeti leletek tanúsága szerint a terület már huszonnyolcezer évvel ezelőtt is lakott volt. A bronzkori Kyjatice-kultúra leletei mellett szkíta, kelta és szarmata nyomokat is találtak a régészek. A falu első írásos említése 1284-ből származik, és a váci püspök birtoka maradt egészen a huszadik század közepéig. A faluban barokk stílusú, Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templom áll. A falu északi részén faragványokkal díszített szabadidőpark található, ahol a látogatók pihenhetnek a természetben. A temetőben is láthatók faragványok, amelyek a helyi hagyományokat őrzik. A település lakosságának nagy része katolikus, és a falu életében fontos szerepet játszik a mezőgazdaság mellett a szövetkezeti mozgalom is. A múltban bányászat is folyt a környéken, ahol andezitet termeltek ki.