Petőfiszállás

Petőfiszállás egy apró település a Bács-Kiskun vármegyei Kiskunfélegyházi járásban. A falu Kiskunfélegyházától délre fekszik, mindössze tíz kilométerre vasúton és tizenkét kilométerre közúton. A szomszédos települések közé tartozik észak felől Kiskunfélegyháza, kelet felől Pálmonostora, dél felől Csengele, délnyugat felől pedig Jászszentlászló. A település határát észak-déli irányban szeli át az 5-ös főút és az M5-ös autópálya is, de a belterületet egyik sem érinti közvetlenül. A vasúti hálózat két vonal is érinti Petőfiszállást, köztük a Cegléd–Szeged-vasútvonal, amely a központján halad át. A falu története a 13. századig nyúlik vissza, amikor a kunok települése volt Ferencszállás néven. A török hódoltság idején elpusztult, lakói Kecskemétre költöztek. A mai Petőfiszállás 1952-ben alakult önálló községgé Kiskunfélegyháza két határrészeiből. A település a nevét Petőfi Sándor apjának köszönheti, aki egykori kocsmájáról kapta a falu a mai nevét. A helyiek körében élő legenda szerint a 16. században a hívek a templomi szentségeket egy közeli kútba rejtették a törökök elől. A falu nevezetességei közé tartozik a pálos kolostor és a Pálosszentkút, amely a Kiskunság búcsújáróhelye. A Péteri-tó madárrezervátum pedig a természetkedvelők számára kínál értékes látnivalókat. A pálos kolostor történelmi jelentőségű épület, amely a település múltjához kapcsolódik. A Pálosszentkút a környék lakóinak fontos zarándokhelye, ahol régóta tartanak istentiszteleteket. A Péteri-tó madárrezervátum pedig gazdag élővilágnak ad otthont a környéken.