Pfarrkirche Großpoppen

A nagypoppeni plébániatemplom a szent Jánosnak, a Keresztelőnek szentelt katolikus templom volt. A falu 1938-as kitelepítése után a Döllersheimi gyakorlóterület kialakítása miatt romlásnak indult. A templom az Osztrák Művészeti Topográfia című műben is szerepel. A templom 1332-ben már önálló plébániaként szerepelt a passaui püspökség jövedelemjegyzékében. Először a steini, majd a zwettli főesperességhez tartozott. Körülbelül 1565 és 1650 között protestáns volt. 1662 és 1785 között Oberndorffal egyesítve működött, és 1757-ig a plébános hivatalos székhelye is itt volt. A Windhag család birtokába kerülve a templomot gótikus stílusban átépítették. A templom egyhajós épület félköríves szentéllyel. A nyugati oldalon álló tornya a szomszédos kastélyhoz csatlakozott. A hajó mindkét oldalán négy-négy félköríves ablak volt. A déli oldalon egy kisebb ablak, az északin egy bejárati ajtó és egy kisebb ajtó az empóriumhoz vezetett. A szentélyben két félköríves ablak és egy sekrestye volt. A torony négyszögletes alaprajzú, barokk sisakkal fedett, amely 1896 óta bádoggal van borítva. A templomban egy 1893-ból származó főoltár és két 18. századi oldalt oltár állt.