Salzburgi dóm

A salzburgi dóm a római katolikus egyház Salzburg főegyházmegyéjének székesegyháza, melyet Salzburgi Szent Rupertnek és Szent Virgilnek szenteltek. A barokk stílusú templom Salzburg történelmi központjában áll, a Domplatz közepén. A 101 méter hosszú, 69 méteres kereszthajóval rendelkező épületet Santin Solari olasz építész tervezte 1614 és 1628 között. A két 81 méter magas torony uralja a város panorámáját, a 71 méter magas kupola pedig a jellegzetes lóhere formájú szentély fölött magasodik. A dóm 10 ezer személy számára kínál helyet, és 1996 óta a város történelmi központjával együtt a Világörökség részét képezi. A dóm építészeti jelentősége messze túlmutat Ausztria határain, mivel a dupla-tornyos homlokzat úttörőnek számított a német templomépítészetben. A barokk stílusú épületet 1628-ban szentelték fel, és ekkor hangzottak el először a Leopold Rotenburger által készített két új orgona hangjai. A templom falai mögött több mint ezeréves múlt rejlik, hiszen elődjei már a 8. században is álltak. A régi román stílusú székesegyházat több tűzvész is sújtotta, például 1167-ben és 1598-ban, ám mindig újjáépítették. A Missa Salisburgensis című barokk zenei művet 1682-ben itt mutatták be először, a salzburgi érseki székhely 1100. évfordulóján. A látogató a Domplatz felől közelíti meg a dómot, ahol a Mária-oszlop és a ferences templom látványa fogadja. A templom főkapuja előtt négy nagy szobor áll: balra Szent Rupert sós hordóval, jobbra Szent Virgil a templom makettjével. A bejáratot követően a belső térben gazdag figurális díszítésű korai barokk westwerk fogadja, a falakat Untersberg-márvány burkolja. A szentélykörüljáró lóhere formájú, fölötte magasodik a kupola, amelynek belsejét freskók díszítik. A templom mellett árkádsorok kötik össze a Residenzplatzot és a Kapitelplatzot, ahol a látogatók a történelmi hangulatot élvezhetik.