Tápióság

Tápióság Pest vármegyében, a Nagykátai járásban fekszik, Budapesttől harmincöt kilométerre keletre, az Alsó-Tápió partján. A falu a 31-es vagy a 4-es főútról is könnyen elérhető, Tápiószecsőnél, Szentmártonkátánál vagy Nagykátánál letérve. A település mellett folyik a Tápió, amelynek völgye régen kaszáló volt, s a török *çayır* szóból származó Csajerszke név maradt fenn róla. A falu két részét a Malomút köti össze, ahol a malom is állt.

A falu története a bronzkorig nyúlik vissza, a Zsigerpusztán és a Cimbál-réten talált leletek bizonyítják. A tatárok 1241-ben elpusztították a régi települést, majd a Tápió partjára települt át. 1263-ban IV. Béla fia, István herceg adományozta a falut a pécsi püspöknek és a margitszigeti apácáknak. A 17. században a területre cseh telepesek érkeztek, akikről a Csehország néven ismert rész elnevezése is származik.

A faluban található a római katolikus templom, amely műemlék, és a mellette álló Szent Pál-szobor is. A Gólyahír tanösvény a falu természeti értékeit mutatja be, a Török-híd pedig a történelmi múlt emlékét őrzi. A településen működik egy táborszállás is, ahol fiatalok edzőtáborait rendezik, a környező arborétum területén. A falu címerében a búza a mezőgazdasági múltra, a gyurgyalag pedig a természet védelmére utal.