Szent István-mauzóleum

Szent István-mauzóleum Székesfehérváron áll, közvetlenül a Boldog Szűz Mária-székesegyház romjainak mögött. A mauzóleumot a 1930-as évek végén emelték, hogy megőrizze I. Szent István király sírját. A hely a király eredeti nyughelye volt, ahol a 11. században temették el. A mauzóleum mögött a bazilika romjait tárták fel, amelyek fontos régészeti értéket képviselnek. A mauzóleumot a bazilika feltárásai után építették, így a két épület szorosan kapcsolódik egymáshoz. A mauzóleum építészeti stílusa a kor hangulatát tükrözi, és a történelmi múltra emlékeztet. A mauzóleumot Lux Géza régész tervezte 1936-ban, apjával, Lux Kálmánnal együtt. A belső falakat Aba-Novák Vilmos freskói díszítik, amelyek Szent István életéből vett jeleneteket ábrázolnak. A freskók politikai és vallási témákat is megjelenítenek, például a Szent Jobbot és a magyar koronát. A freskókat a kommunista időszakban lemeszelték, de ez segített megőrizni őket. 1996-ban restaurálták a falfestményeket, így ma újra láthatóak a részletek. A mauzóleumban található Szent István 11. századi márvány sírja, amely antik kori szarkofágból készült. A sírt 1814-ben találták meg, és csak 1930-ban azonosították István király sírjaként. A sír díszítései angyalokat, puttókat és virágmotívumokat mutatnak. A mauzóleum keleti falán Lili Árkayné Sztehló ólomüveg ablakát láthatjuk, amely Szent István életéből vett jeleneteket ábrázol. A mauzóleum mögötti bazilika romjai és a mauzóleum együttesen egy fontos történelmi emlékhelyet alkotnak.