Csolnok

Csolnok egy község a Komárom-Esztergom vármegyében, Esztergomi járásban. Budapesttől 40 kilométerre, Dorogtól 4 kilométerre helyezkedik el. A település hegyekkel és erdőkkel körülvéve fekszik, a Dorog–Tinnye közötti 1106-os mellékút mentén. A legmagasabb pontja a Nagy-Gete hegy, ahol az Országos Kéktúra halad át. Szomszédos települések közé tartozik Dorog, Leányvár, Dág, Sárisáp és Tokod. Csolnok történelme hosszú és változatos. A Római Birodalom idején a helyet Gardellacán (ma Tokodon) jelentette, ahol egy erődítmény és légió állomásozott. A 1232-es évben a Csolt nemzetség birtoka volt, majd 1262-ben a szolgagyőri vár tartozéka lett. A török uralom alatt a falu lakott hely maradt, és 1570-től kezdve részben a budai pasa és esztergomi bég hatásköre alá tartozott. A 1781-es évben a szénbányászat kezdett elterjedni, és a termelési csúcs éveiben több millió tonna szenet jelentett évente. A településen a 19. században német és szlovák betelepítések történtek, amelyek a település népességét és kultúráját alakították meg. A svábok a Rajna-frank nyelvi alapokat hordozták, és kialakult a Csolnokon jellemző Rajna-bajor kevert nyelvjárás. A 19. század közepén a falu lakossága nőtt, és a szénbányászat tovább fejlődött. A 20. században a település részben a szocialista időszakban működött, ahol munkatáborok is létesültek. A mai napig a település történelmi emlékei és a bányászati múltja érzékelhető.