Mohosvár

Kelemér területén, a Kis-Mohos északi oldalán egy dombon található a Mohosvár. A helység a Sajó és a Szuha-patak völgyeit összekötő középkori Nagy út közelében helyezkedik el. A várat 1397-ben már romvárként említik egy oklevélben, és később huszita erősségként szerepel. A Mohosvár történelme a 13. század végére nyúlik vissza, amikor Kelemér a Gutkeled nemzetség birtoka volt. A vár nevének első említése a 14. századból származik, és 1397-ben Zsigmond király adományozta a falut és a romos várát. A vár 1430-ban is szerepel, és 1449–1450-ben egy per kapcsán említik, ami arra utal, hogy a vár valamikor újra épült. A vár egy ovális alaprajzú építmény, amely két lápon épült, a Kismohos és Nagymohos láp fölötti dombon. A domb 35 méterrel emelkedik a láp szintje fölé, és egy 10–15 méter széles, mély árok körülveszi. A belső terület 60×35 méteres, és északnyugati oldalán egy 18–20 méter széles terasz húzódik. A régészeti kutatások során két torony maradványát is felfedezték, egy kerek alaprajzú, egy négyszögletes.