Szabó József-barlang

Budakalász külterületén, az Ezüst-hegyen található a Szabó József-barlang, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Pilis hegységében. A barlang a Nagy-kőfejtőben, vagyis a Tölgyfa-kőfejtőben nyílik, 405 méter magassági ponttól keletre, 107°-os irányban. A kőbányából kiemelkedő bejárata a vízszintes tengelyirányú beavatkozás eredménye, két repedés metszéspontjánál jött létre. A barlang két fő részre oszlik, a felső része hárshegyi homokkőből, az alsó dachsteini mészkőből alakult ki. Hévizes és hidegvizes folyamatok hatására jött létre, amit a későbbi kutatások bizonyítottak. A barlang 1963-ban került felfedezésre, homokkő bányászata során. 1965-ben a Szabó József Geológiai Technikum kutatói bejárták, és lezárták egy vasajtóval. A barlangról szóló első publikációk 1965-ben jelentek meg, majd több kutatás következett, például Szablyár Péter felmérése, szemeloszlás vizsgálata, kalcitmetrálás és vízelemzés. A barlang 1976-ban vált országos jelentőségűvé, és 1981-ben kapott kataszteri számot, 4820/6. A barlang 55 méter hosszú és 10 méter mély, 336,24 m tszf. magasságban helyezkedik el. A barlangot 1997-ben újra felmérték, és 1:100 méretarányban készült térképe. A barlang környékén található a Papp Ferenc-barlang és az Arany-lyuk is. A barlang 2013-tól megkülönböztetetten védett, és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható. A barlang kutatásai és leírásai számos tudományos folyóiratban és könyvben szerepelnek, például a Karszt és Barlang, a Pilis útikalauz, valamint a Magyarország barlanglejtára.