Tiszaalpár

Tiszaalpár nagyközség Bács-Kiskun vármegye keleti részén, a Tisza jobb partján fekszik. A település a Tiszakécskei járásban található, és szomszédai észak felől Lakitelek, északkelet felől Tiszaug, kelet felől Tiszasas, délkelet felől Csongrád, délnyugat felől Kiskunfélegyháza, északnyugat felől pedig Nyárlőrinc. A falu megközelíthető közúton Kecskemét, Csongrád és Kiskunfélegyháza felől is, a vasúti hálózat pedig a MÁV 145-ös számú Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonalán keresztül kapcsolódik be a közlekedésbe. A vasút négy megállási ponttal szolgálja ki a települést, amelyek közül a központi vasútállomás a legfontosabb. A településrészei közé tartozik Árpádtelep, Árpádszállás és Borsihalom is. Tiszaalpár ősi település, területe már ősidők óta lakott volt. Nevét 1075-ben említették először oklevél Olper néven, amikor I. Géza király a váci püspöknek adományozta. A honfoglalás korában is lakott volt, erről Anonymus, Béla király névtelen jegyzője is megemlékezett. A település történetéhez kapcsolódik Zalán vezér legendája, amely szerint Árpád vezér követeket küldött Salán vezérnek, és a Tisza partján vívott csata után a helyet görögök révének nevezték el. A falu a török hódoltság alatt többször is elpusztult, majd 1973-ban Alpárt és Tiszaújfalut egyesítették, létrehozva a mai Tiszaalpárt. A mai Tiszaalpárban a központ közelében található vasútállomás mellett számos településrész és utcanevek őrzik a múlt emlékeit. A falu utcáin sétálva a Zalán vezérről és Árpád vezérről szóló történetekre lehet bukkanni, amelyek a település identitásának részét képezik. A Tisza partján fekvő településen a környező táj szépsége mellett a történelmi események nyomai is felfedezhetők. A falu utcáin és terein a múlt és a jelen egyszerre él, és a látogatók számára is láthatóvá válik a település gazdag történelme.