Veszprém vármegye

Veszprém vármegye a Dunántúlon helyezkedik el, három nagy tájegységre tagolódik: a Bakony hegységre, a Balaton-felvidékre és a Kisalföld déli részére. A megye északról Győr-Moson-Sopronnal, keletről Fejérrel, délről Somogy és a Balaton, nyugatról pedig Vas és Zala vármegyékkel határos. Területe 4463,65 négyzetkilométer, népessége közel 335 ezer fő. A megye székhelye Veszprém, amelyet „a királynék városának” is neveznek. Másik jelentős városa Pápa, a „Dunántúl Athénja”, amely barokk óvárosáról és fürdőjéről híres. A megye történelme gazdag, már az őskorban lakott terület volt, a római korban Pannonia provinciához tartozott. A honfoglalás után jelentős magyar törzsi szállásterületek alakultak ki, Veszprém pedig korán a királyi hatalom központjává vált. I. István király itt alapította az ország első püspökségeinek egyikét, és itt koronázták meg a magyar királynékat évszázadokon át. A török időkben súlyos károkat szenvedett, de a 18. században barokk építészetének virágzásával újjászületett. A megye változatos domborzatú, északnyugaton a Bakony magasodik, amelynek legmagasabb pontja a Kőris-hegy 704–709 méterrel. A középső részt a Veszprémi-fennsík uralja, dél felé a Balaton-felvidék tanúhegyei, például a Badacsony és a Somló emelkednek. A Marcal folyó a megye nyugati részén halad át. A változatos táj kiváló túrázási lehetőségeket kínál, a Bakony erdőségeiben számos barlang és völgy található. A Balaton-felvidék üdülőövezetében szőlőültetvények és fürdővárosok, például Balatonfüred várják a látogatókat.