Gomba

Gomba egy Pest vármegyei község a Monori járásban, a Gödöllői-dombság déli részén. Budapesttől ötven kilométerre keletre fekszik, Monortól kilenc, Üllőtől tizenhét kilométerre. A falu határai Káva hat és fél, Pánd tíz kilométeres körzetében húzódnak. A település első írásos említése 1337-ből származik, amikor még Gombal néven szerepelt. A falu története a bronzkorig nyúlik vissza, a Várhegyen Kubinyi Ferenc tárt fel egy erődítményrendszert. A római korban jazigok éltek itt, sírjaikból kalcedon- és üveggyöngyök kerültek elő. A török időkben a félreeső fekvés miatt nem néptelenedett el azonnal, de a kettős adózás miatt a lakosság száma csökkent. A református egyház 1642-től vezeti anyakönyveit, a katolikusok pedig a 19. században kezdtek betelepülni. A falu központjában áll a református és a katolikus templom, közöttük a főtérrel. A Gombai-patak völgyében alakult ki a történelmi mag, ahol a szérűskertek övezték a házakat. A dombokra épült újabb részeken girbegurba utcák vezetnek, a dimbes-dombos táj zöldellő környezettel övezi a települést. A falu határában erdőségek és szántóföldek váltakoznak, a múltban búza, rozs, köles és árpa termett itt.