Vácszentlászló

Vácszentlászló Pest vármegye keleti részén, Gödöllőtől tizenhat kilométerre fekszik. A Hajta-patak két partján elnyúló település a Gödöllői-dombság és az Alföld találkozásánál helyezkedik el. A falu területe a M3-as autópályától délre, Zsámbok felé letérve érhető el. A község belterülete ezerhétszáznyolcvan hektár, külterülete pedig kétezerkilencszáznyolcvanhét hektár. Az első világháborút követően új falurészekkel bővült, így alakult ki mai arculata. A település története a vaskorig nyúlik vissza, régészeti leletek kerültek elő a területéről. A szarmaták által épített Csörsz-árok nyomvonala a falutól északra halad el. Első okleveles említése 1394-ből származik, nevét pedig Szent László királyról kapta. A török hódoltság idején elpusztult, majd 1689-től népesült be újra. A huszadik században is fejlődött, új utcákkal és intézményekkel gazdagodott. A központban áll Nepomuki Szent János szobra, amely 1777-ben készült. A római katolikus templom, amely Szent László tiszteletére van szentelve, barokk stílusú volt, de később többször megújították. A templom tornyát 1838-ban építették, a homlokzat barokk kapuja máig látható. A faluban található még egy emlékmű, amely egy gránátot dobó katonát ábrázol, Körösfői-Kriesch Aladár alkotása. A Galgahévízi víztározó horgászásra alkalmas, ahol pontyot, amurt, csukát és süllőt lehet fogni. A focipályán hetente rendeznek mérkőzéseket három korcsoportban, két pálya közül az egyik éjszakai játékokra is alkalmas.