Csongrád vármegye

A Csongrád-Csanád vármegye területe a Tisza mentén fekszik, síkságokkal és néhány mesterséges dombbal. A vidéket a Tisza, a Maros és a Körös folyók szelik át, gazdag termőtalaj jellemzi. A síkság nyugat-kelet irányban ereszkedik, Szegednél 80 méter, a nyugati részeken 120 méter magas. A múltban határ menti vármegye volt, északon Jász-Nagykun-Szolnok, keleten Csanád, délen Torontál határolta.

A vármegye története a honfoglalás korára nyúlik vissza, amikor Szent István király hozta létre. Első székhelye Csongrád volt, majd a tatárjárás után IV. Béla Szegedre helyezte át. A 16. században az Oszmán Birodalom, a 17. században a Habsburgok uralma alá került. A megyeszékhely többször változott: Csongrád, Szegvár, majd Szentes lett a központ.

A mai Csongrád-Csanád vármegye nyugati része megegyezik a történelmi Csongrád vármegye területével. A vidék központja Szentes, de a nevét adó Csongrád is fontos település. A síkságok és folyók mellett mesterséges dombok is találhatók, amelyek a táj jellegzetességei. A termékeny talaj és a vízfolyások meghatározzák a vidék gazdasági életét.