Vízvár

Vízvár egy kis falu Somogy vármegyében, a Barcsi járásban. A település Barcstól északnyugatra fekszik, a 6801-es út mentén, amely Berzencét köti össze a várossal. A falut érinti a Murakeresztúr–Szentlőrinc-vasútvonal is, Vízvár vasútállomással. A Dráva folyó partján helyezkedik el, a Duna–Dráva Nemzeti Park területén. A falu mellett húzódik a Dráva egyik legszebb szakasza, ahol a folyóparti homokfal madárfészkelőhely.

A falu története a 16. századig nyúlik vissza, amikor Tahy Ferenc várat építtetett a Dráva partján. A várat Zrínyi Miklós is fontosnak tartotta a törökök elleni harcokban. A falu a 18. században a Festetics család birtokába került, akik a 20. század elején is a legnagyobb földbirtokosok voltak. A lakosság kezdetben horvátul beszélt, de az idővel a magyar nyelv vált dominánssá. A falu lakossága a 19. században elérte a nyolcszáz főt, majd a 20. század elején már másfél ezer főt számlált.

A faluban található a Festetics-kastély és a Nepomuki Szent János-templom. A templom a falu egyik jellegzetes épülete, a kis zöld dombon áll, rendezett kerttel. A Dráva-parti homokfal tetejéről gyönyörű panoráma tárul a látogatók elé, ahol madarakat is megfigyelhetünk. A falu utcái rendezettek, virággal borítottak, ami különleges hangulatot kölcsönöz a településnek. A Dráva-parton télen sem fagy be a folyó, ezért sok madár pihen meg itt az északi vidékekről érkező récék közül.