Vásárosdombó

Vásárosdombó egy kis község Baranya vármegye északi részén, a Baranya-csatorna mellett. A település nagyobb része a csatorna bal partján fekszik, míg az Ódombó nevű kisebb része a jobb parton található. Melegoldal nevű külterületi része a központtól északkeletre, mintegy két kilométerre helyezkedik el. Melegoldal lakatlan, tizenkét üdülőépületből áll, és földúton közelíthető meg. A falu a Dombóvár-Sásd közötti 611-es főút mentén fekszik, így könnyen elérhető a 61-es és 66-os főutaktól is. A Budapest–Pécs-vasútvonal és a Godisa–Komló-vasútvonal közös szakasza is áthalad a településen, Vásárosdombó vasútállomással. A település története az Árpád-korig nyúlik vissza, első említése 1313-ból származik. János mester volt a birtokosa, aki Tolna és Somogy vármegye főispánja is volt. A 15. században a Dombói család birtokolta, és vásártartási joggal rendelkező mezőváros volt. A török időkben a település jelentősen elnéptelenedett, 1554-ben csak tíz ház állt itt. A két világháború közötti időszakban kezdett újra fejlődésnek indulni, és a 20. század elején a Hegyháti járás része volt. A falu legfőbb nevezetessége a barokk stílusú, Szent Márton tiszteletére szentelt templom, amely 1789-ben épült. A templom Péchy Márton plébános és az Eszterházy család adományából készült a régi templom helyén. Oltárképén Szent Márton a feltámadt Krisztus előtt térdel, míg a főoltár és a szószék copf stílusú. A településen a vasútállomás mellett található a 6546-os út, amely Komló felől vezet idáig. A környék csendes, vidéki hangulatú, ideális azoknak, akik a pihenést keresik.