Verőce

Verőce a Dunakanyarban fekszik, Vác és Szob között, a Duna bal partján. A település a Börzsöny déli dombvidékébe ékelődik, a Morgó-patak kiszélesedő völgyében. Két vasútvonal is áthalad rajta, a Budapest–Szob-vasútvonal és a Vác–Balassagyarmat-vasútvonal. A községben négy vasúti megálló található, ezek Verőce vasútállomás, Fenyveshegy megállóhely, Magyarkút-Verőce megállóhely és Magyarkút megállóhely. A településre a 2-es főútról, a 12 101-es útról, valamint kerékpárúton is el lehet jutni. A település története az őskorig és a római korig nyúlik vissza. Területén római őrtorony maradványai állnak, Valentianus császár korából. A nevét 1444–1460 között említette először oklevél, és a váci püspökség ősi birtokai közé tartozott. A török hódoltság idején lakossága megritkult, de a 17. században a Felvidékről visszatért magyarok, szlávok és németek újjáépítették. A település nevét 1965-ben változtatták Nógrádverőcéről Verőcére. A látogatók a Helytörténeti Múzeumban a település 19–20. századi hagyományait ismerhetik meg. A Hét vezér haranglábak a Hősök terén állnak, és Tolcsvay Béla zenéjével kísérik az idő múlást. A Kárpát-Haza Temploma a Lózsi-völgyben található, és a Kárpát-medencei összetartozást fejezi ki. A barokk stílusú katolikus templom 1719-ben épült, a református templom pedig 1785-ben. A Migazzi-kastély a váci püspök nyaralókastélya volt, ma átalakított formában látható.