Szeghalom

Szeghalom Békés vármegye északi részén fekszik, a Berettyó és a Sebes-Körös összefolyásánál. A Dévaványai-síkság keleti szélén helyezkedik el, gyakran nevezik a Sárrét fővárosának is. A település története a 15. század végéig nyúlik vissza, amikor mezőváros volt, majd elnéptelenedett. 1711 óta folyamatosan lakott, 1984 óta városi rangot visel. A Berettyó jobb partján fekszik, ahol a folyóknak hála még ma is találhatók ártéri erdők és horgászparadicsomok. A város neve két templomáról kapta, amelyeket kiemelkedő halmokra építettek. A helytörténészek szerint a név a „szeg” (szög, szeglet) és a „halom” szavakból származik. Szeghalom Békés megye legrégibb települései közé tartozik, első írásos említése 1067-ből származik. A település a honfoglalás idején is létezett, és fontos átkelőhely volt a Körösön. A Csáky család a 15. században mezővárossá tette, és vámszedő jogot szerzett. A városban két kiemelkedő halom található, ahol a katolikus templom és a református templom áll. A főtéren emelkedő halom barna színű, innen eredhet a név is. A településen ma is láthatók a múlt emlékei, például a református templom és iskola, valamint a város címerében megjelenő halak motívuma. A környék flórája és faunája még mindig őrzi a földrajzi fekvésnek megfelelő jellegzetességeket, mivel az ipar nem érintette a vidéket.