Aparhant

Aparhant Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban fekszik, a Völgység közepén. A falut északról a Tolnai-Hegyhát, délről a Mecsek, keletről pedig a Szekszárdi-dombság övezi. A településen keresztülhalad a Bonyhád-Majostól Kurdig vezető 6538-as út. Aparhant legmagasabb pontja az Apari-szőlőhegy 226 méterrel, a legalacsonyabb pedig az Apari 5-ös halastó 118 méterrel.

A falu története a 13. századig nyúlik vissza, amikor V. Ince pápa bullájában említést tett róla. Apar nevét Apor kalandorvezérről kapta, akinek seregéhez tartozott Botond is. A település a török hódoltság idején elpusztult, majd a 18. században német telepesek népesítették be újra. 1945-ben bukovinai székelyek érkeztek Aparhantra, akik mára békében élnek a svábokkal és felvidékiekkel.

Aparhant nevezetességei közé tartozik a 15. századi gótikus Szent Bertalan római katolikus templom és a 18. századi késő barokk Mihály arkangyal templom. A faluban található még a 1903-ban épült Szent Vendel kápolna és Csiszér Antal magángyűjteménye régészeti leletekkel az újkőkortól a középkorig. A településen a római katolikusok vannak többségben, de élnek itt evangélikusok és reformátusok is.