Dömsöd

Dömsöd egy nagyközség a Pest vármegyei Ráckevei járásban, a Csepeli-síkon. A település nyugatról a Ráckevei-Duna határolja, így a térség fürdő- és horgászparadicsomnak számít. A falu közúton az 51-es főúton, vasúton pedig a Budapest–Kelebia-vasútvonalon közelíthető meg. Dömsöd szomszédai északon Kiskunlacháza, keleten Apaj, délen Tass, nyugaton pedig Makád és Szigetbecse. A település gyakran „Stégek városaként” is ismert. A falu története a gyümölcstermesztésre vezethető vissza, már a legrégibb időkben is kiváló gyümölcsöt termeltek a környéken. A 18. században a településen gazdag földek voltak, és a lakosok főként magyarok voltak. A református egyház 1852-ben alakult meg, és a településen több értékes kegytárgyat is őriznek. A 20. században a falu mezőgazdasági szövetkezetekben folytatta fejlődését, és országos elismerést szerzett. A látogatók a faluban több műemléket is megtekinthetnek. A 18. században épült református templom copf stílusú, míg a dabi református templom klasszicista stílusú. A katolikus templom neogótikus stílusban épült, és ólomüvegei figyelemre méltóak. A Községháza előtt álló parkban az első és második világháborúban elesett hősök emlékműve található. Petőfi Sándor szülei 1846-ban Dömsödön laktak, és a költő itt írta több versét is. A településen található még a Petőfi-fa, a Hajós kripta és a Báthory Júlia Üveggyűjtemény is.