Sóly

Sóly egy kis falu Veszprém vármegyében, a Balaton-felvidék és a Bakony hegység találkozásánál. A település Veszprém és Várpalota között félúton helyezkedik el, a 8-as főúttól délre. A falu mellett halad el a Balatonfűzfőtől induló 7216-os út, amely Sóly főutcájaként szolgál. A környék már az Árpád-kor idején lakott volt, és fontos események színhelye lehetett, például István és Koppány csatája. A falu nevét elsőként a veszprémi püspökség 1009-es adománylevelében említik, amelyet Szent István király adott ki Sólyban. Sóly nevezetességei közé tartozik a református templom, amelyet a hagyomány szerint István király emeltetett fogadalmi kápolnaként. A templomban 2009-ben végzett ásatások során középkori csontvázakat találtak. A katolikus templom 1910-ben épült az zirci ciszterci apátság kezelésében, és hosszú ideig iskolaként is működött. A falu egyik leghíresebb emlékműve a Szent Kard, amely István és Koppány csatáját idézi fel, és a világ legnagyobb fából készült kardja. A zirci apátság által építtetett papírmalom romjai ma is láthatók. A faluban több népi műemlék lakóház és kőhíd is található a Séd patakon. A Sólyi Templomért Alapítvány és a helyi önkormányzat gondozásában működik a helytörténeti kiállítás és a Pajta Galéria. A falu rendezvényei közül kiemelkedik a Szent Kard Fesztivál. Sóly testvértelepülése Kisbacon, és híres szülötte volt Kántás Károly geofizikus is.