Sümeg

Sümeg egy kisváros Veszprém vármegyében, a Bakony délnyugati részén fekszik, a Tapolcai-medencét a Kisalfölddel összekötő völgyben. A településen számos történelmi emlék található, például a sümegi vár, a püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza és egy őskori kovakőbánya maradványai. A város már a bronzkor óta lakott terület, római kori leletek is előkerültek a környékről. A sümegi vár a 13. században épült a tatárjárás után, egy 270 méter magas mészkőhegy tetejére. A város 1643-ban kapott városi rangot, és gazdasági fejlődésnek indult. A sümegi vár jelentős szerepet játszott a török megszállás alatt, mivel ez volt az egyik kevés magyar kézen maradt erőd a Dunántúlon. A püspökség 1553-ban Veszprémből Sümegre költözött, és itt maradt 1762-ig. A várat 1656–1658 között bástyákkal erősített kőfallal vették körül, amelynek egy része ma is látható. A Rákóczi-szabadságharc idején a vár és a város a kurucok egyik fontos központja volt. A püspöki palotát Padányi Biró Márton püspök építtette, és Franz Anton Maulbertsch híres festő freskói díszítik. A városban a barokk kor emlékei is megtalálhatók, például a Sarlós Boldogasszonynak szentelt ferences kegytemplom és kolostor. A belváros utcái a Várhegy meredek oldalait követik, és a nemesi belváros a 18. században alakult ki a falakon belül. A püspöki palota mellett a városban található Kisfaludy Sándor szülőháza is, aki a magyar irodalom jelentős alakja volt. A város környékén pedig egy őskori kovakőbánya maradványai láthatók, amely ma védett terület.