Tokaji borvidék (Magyarország)

A Tokaji borvidék a világ első védett borvidéke, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli és délkeleti lejtőin fekszik. A vidéket három jellegzetes hegy, az abaújszántói Sátor-hegy, a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy és a tokaji Kopasz-hegy határolja, 27 település határában. A területet 2002-ben vették fel az UNESCO világörökségi listájára kultúrtájként. A borvidék 87 kilométer hosszú és 3-4 kilométer széles, mintegy 5478 hektáron terül el. A vulkanikus eredetű talaj és a kontinentális éghajlat különleges körülményeket teremt a bortermelés számára. A Tokaji borvidék híressé vált borai a furmint, hárslevelű, sárga muskotály és más fajtákból készülnek. A vidék talaja és mikroklímája lehetővé teszi a nemes rothadás, azaz az aszúsodás kialakulását, amely a tokaji aszú bornak adja különleges ízét. A borok a riolittufába vájt pincelabirintusokban érlelődnek, ahol a falakat borító Cladosporium cellare penész szabályozza a páratartalmat. A legjobb minőségű borokat Tokaj, Tarcal, Tolcsva, Mád és más települések környékén készítik. A látogatók a Tokaji borvidéken a szőlőültetvényeken és a történelmi pincékben barangolhatnak. A vidék jellegzetes építészeti emlékei közé tartozik Tokaj vára, amely a 16-17. században Európa-szerte ismert volt. A pincerendszerek labirintusszerű folyosói és fahordói a borok évszázados érlelésének színhelyei. A Kopasz-hegy lágyabb talaján illatosabb fajták teremnek, míg a magasabb részeken savasabb borok készülnek. A Bodrog és Tisza folyók közelsége is hozzájárul a vidék egyedi mikroklímájához.