Gödöllői járás

A Gödöllői járás Pest vármegyéhez tartozó terület volt Magyarországon. A járás székhelye Gödöllő volt, és területe 449,66 km²-t tett ki. 2013 elején 140 205 ember élt a járásban, népsűrűsége 312 fő/km² volt. A járás 2013-tól létezik újra, de elődje már a 19. században is működött. 1950-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott, majd Pest vármegyéhez került. 1898 óta viseli a Gödöllői járás nevet, elődje a Váci alsó járás volt. A Gödöllői járás története a 19. század közepéig nyúlik vissza. Ekkor alakult ki a Váci alsó járás, amelynek Gödöllő volt a székhelye 1886 óta. A 20. század elején a Budapest környéki települések növekedése miatt három új járást hoztak létre, köztük az Aszódi járást 1912-ben. Az 1920-as és 30-as években több községet átsoroltak a Központi járáshoz, majd 1950-ben Budapesthez csatoltak. 1965-ben Gödöllő város lett, és kivált a járásból. A járás községei között több település is volt, amelyek 1898 és 1983 között tartoztak hozzá. A járás területe 1910-ben 790 km² volt, népessége pedig mintegy 92 ezer fő. 1983 végén a terület 759 km²-re csökkent, népessége pedig 108 ezer főre nőtt. A járás 1983 végén szűnt meg, helyét a Gödöllői városkörnyék vette át. A történeti adatok és a községek listája is a járás múltjáról mesél.