Gyula-barlang

Mátraszentimre város közelében, a Csörgő-patak völgyében található a Gyula-barlang, amely a Mátra hegységben helyezkedik el. A barlang bejárata a patakmeder mentén elérhető, a Vándor-forrás keleti oldalán, kb. 700–800 méterre. A barlang egy hólyagbarlang, andezitlávából keletkezett, és a kialakulásához forró oldatok töltöttek ki. A helyszín régészeti leletekkel is rendelkezik, amelyek 1976-ban kerültek elő először a barlang nevének megadásával. A barlangot 1990-ben kezdték meg a régészeti ásatásokat, amely során három réteget sikerült feltárni. A leletek között állatmaradványok, kerámiatöredékek és kőpattintékok találhatók, amelyek kora a 12–15. századra tehető. A kerámiák közül néhány a késő bronzkori időszakból származik, míg a többi középkori. A leletek részben az Egeri Múzeumba kerültek, ahol további vizsgálatokat végeztek. A barlang a Mátra egyik legfontosabb régészeti lelőhelye, mivel az egyetlen olyan barlang, ahol tervszerű ásatások zajlottak. A barlang belső térét egy 7 m széles és 2,3 m magas bejárattal, majd egy 3,6 m hosszú, gömbnegyed alakú fülkével jellemzi. A környezetében a Csörgő-patak folyik, és a völgy széles terasza körülhúzza. A barlang környékén a Mátra hegység természetvédelmi területei is elterjednek, amelyek a környezet védelmére szolgálnak. A barlangot a régészeti kutatások során több alkalommal feltárta, és a leletek részben a Mátra Múzeumhoz kerültek, ahol további vizsgálatokat végeztek.