Rozsály

Rozsály egy kis falu Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekszik. A Szamos és a Túr folyók között helyezkedik el, közel a magyar-román határhoz. A szomszédos települések közé tartozik Tisztaberek, Kishódos, Nagyhódos, Méhtelek, Zajta és Gacsály. A község határa délnyugaton egy rövid szakaszon egybeesik az országhatárral, ahol Atya településsel is érintkezik. A környék nagyobb települései közül Csengersima, Csenger és Mátészalka található a falutól távolabb. A falu története az őskorig nyúlik vissza, bronzkori öntőműhely maradványai és bronzfegyverek kerültek elő a földből. 1332-ből származó adatok szerint már község volt, nevét akkor Rosal alakban írták. A 15. században két Rozsály létezett, Kisrosal és Naghrosal néven. A terület a Gutkeled nemzetségből származó Rosályi Kún család birtokában volt. A 16. században a Kusalyi Jakcsokkal együtt bírták az uradalmat, amely akkoriban ötven településből állt. A török támadások idején a környék urai Rozsályra menekültek, a török sereg pedig a rozsályi várkastélyt is ostromolta. A faluban több nevezetesség is található. A református templom 1895-ben épült, tornya 1925-ben készült el, belső berendezése a 19. század végén készült. A görögkatolikus templom szép ikonokkal rendelkezik. Maróthy János 1848-as huszárkapitány síremléke is megtalálható itt. A falu szülötte dr. Béres András néprajzkutató és levéltáros. A rozsályi kastély szintén a falu nevezetességei közé tartozik.