Kaposhomok

Kaposhomok egy kis falu Somogy vármegyében, a Kapos folyó jobb parti oldalán, Kaposvártól tizenkét kilométerre keletre. A település a Balatonboglári borvidék részét képezi, bár távolabb fekszik a Balatontól. A szomszédos települések közé tartozik Baté, Kaposkeresztúr, Szentbalázs és Taszár. A falu közúton csak a 61-es főútról közelíthető meg, egy kilométeres letéréssel a 65 107-es mellékúton. A Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal is érinti, ám a megálló Kaposhomok határában, a Kapos túlsó partján, a lakott területtől északra található. A falu története a honfoglalás koráig nyúlik vissza, amikor Koppány törzse telepedett le a területen. A 13. században már egyházilag is jelentős központ volt, Homok néven szerepel a pápai kiváltságlevelekben. A 16. században a török hódoltság idején a lakosság száma jelentősen csökkent, majd a 17. században német telepesek érkeztek, akik a szőlőtermesztés fellendítésével járultak hozzá a falu fejlődéséhez. A 18. században a település már a Bécsbe szállító borok egyik forrása volt. A faluban ma is láthatók a német telepesek nyomai, például a szőlőművelés hagyományai. A Keresztúr és Homok közötti völgyekben a szőlőültetvények mellett erdős területek is találhatók, ahol a telepesek irtással alakítottak ki szőlőket. A falu gazdasági épületei közé tartozik egy téglavető, cséplőszérű és uradalmi kosárfonó ház. A templom Szent Vendel tiszteletére épült, ám iskolája nincs, az istentiszteletek Kercseligetén zajlanak. A falu hangulata még mindig őrzi a sváb kultúra elemeit.