Csobánc vára

Csobánc vára Veszprém vármegyében, a Csobánc-hegyen helyezkedik el. A hegy 376 méter magas, lapos fennsík, amelyen belső és külső várterületek is találhatók. A belső vár a plató délnyugati részén épült, körültekintő földsáncokkal és árokokkal körülvett. A külső vár az egész hegytetőt foglalja magában, különféle gödrökkel a felszínén. A hegy a Balaton-felvidék keleti részén, Gyulakeszitől keletre és Diszel községtől délre helyezkedik el. A vár történelme hosszú, a 13. században épült, de ma romos állapotban van. A 1272-es oklevél említi először a várat, de építése már 1255 előtt kezdődhetett. A 1490-es években a Habsburgok és a törökök között feszültségek voltak, de a vár erőssége segített elkerülni a megtámadást. A 1707-es ostrom során a kurucok ellenében a császári sereg nyerte meg a csatát, és a vár 1709-től császári tulajdon lett. A rombolás 1722-től kezdődött, és a 20. században régészeti kutatások kezdték el a feltárását. A vár környékén a hegyfennsík, a Balaton-felvidék és a Tapolcai-medence határa közelében fekszik. A belső várterületen különféle építési maradványokat lehet felfedezni, míg a külső várterületen a hegytető és a gödrök dominálnak. A környék különösen a 1707-es ostrom során fontos szerepet játszott, miközben a vár a történelmi események színhelye volt. A régészeti munkák folyamatosan felfedeznek újabb részleteket a vár történelméből.