Császló

Császló egy aprófalu a Szatmári-síkon, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti szélén. Budapesttől 321 kilométerre, Nyíregyházától pedig 93 kilométerre fekszik. A falu a Csegöldöt Gacsállyal összekötő 4128-as út mentén épült, környezetét erdők és mezők határolják. A település az Árpád-kor óta lakott, természeti környezete meghatározta szerkezetét. A falu közelében árvízmentes magaslatokon alakultak ki a régi épületek. A falu története a honfoglalás koráig nyúlik vissza. Neve a „chash” (kas-kosár-karám) és a „lou” (ló) szavakból származik, jelentése lókosár vagy lókarám volt. A településen egykor bencés monostor állt, melyet a Káta nemzetség építtetett a 12. században. A falu első írásos említése 1231-ből származik, II. András király adománylevelében. A középkorban több nemesi család birtokolta, például a Csarnavoday, Vetési és Szenyesy családok. A faluban ma is látható nevezetességek közé tartozik a református templom körüli kert régi sírkövekkel. A Rátz-kertben álló, mintegy 450 éves somfa Európa egyik legrégebbi élő példánya. A falu határában bronzkori kincsleletet találtak 2009-ben. A település szülötte volt többek között Rátz Péter festőművész és Jármy Béla ügyvéd, volt főispán. A falu hangulata még mindig őrzi a múlt emlékeit.