Várbalog

Várbalog a Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban fekszik, közvetlenül az osztrák határ mellett. Jánossomorjától kilenc kilométerre északnyugatra, Mosonmagyaróvártól légvonalban tizenöt, közúton körülbelül huszonkét kilométerre található. A település a 20. század nagy részében zsákfalu volt, de a határnyitás óta a helyzet némileg javult. A falu Albertkázmérpuszta nevű településrésze öt kilométerre fekszik a központtól. A község a Mosonmagyaróvári járás legnyugatabbi települése.

Várbalog története a 13. századig nyúlik vissza, amikor először 1250-ben említik mint puszta területet. 1279-ben IV. Béla Cseszneky Jakab mesternek adományozta a területet, majd később a falu ismét királyi tulajdonba került. 1451-ben Pünkösdvásár néven szerepelt, később pedig a magyaróvári főhercegi uradalom pusztájaként volt ismert. Önálló községgé 1938-ban vált, amikor a magyar állam megvásárolta a Jessemajort. Ekkor hatvan ház épült, és tizennyolc családot telepítettek be Csanád vármegyéből.

Albertkázmérpuszta a 19. században épült, és a környék legszebb majorja volt. A településrészen található neogótikus templom 1897-ben készült el, és különleges értékei közé tartoznak a támpillérek, a bélletes kapu és a gótikus ornamentika. A templom a Habsburg Frigyes főherceg által építtetett Votivkirche mintájára készült. A településrész lakossága a trianoni békeszerződés után jelentősen csökkent, napjainkban pedig lassan újjáéled. A falu utcái, a templom és a környező mezők adják a látnivalókat.