Duna-csatorna

A Duna-csatorna Bécs belvárosán keresztül futó, 17,3 kilométer hosszú mellékága a Dunának. A nussdorfi zsilipnél ágazik el a szabályozott új Duna-mederből, és az alberni kikötőnél torkollik vissza ugyanabba az ágba. A bal partján fekvő nagy folyami sziget területe a 20. és a 2. kerület között oszlik meg. A jobb part mentén pedig északról délre haladva a 19., 9., 1., 3. és 11. kerületek fekszenek. A vízfelület teljes egészében a bal parti kerületekhez tartozik, ahol a határ a jobb parti rakparton húzódik. A középkorban a mai Duna-csatorna volt a Duna főága, és Bécs városa is ezen a magaslaton alakult ki. Az árvizek miatt a folyómeder folyamatosan változott, és a 1700-as években a főág már messze keletre került. Az 1598–1600 közötti első szabályozási munkák után a „Bécsi-ág” néven ismert mellékágat fokozatosan alakították ki. Az 1830-as években a Bécsi Gázgyár és a Freudenau kikötő közötti szakaszt kiegyenesítették, a régi kanyargós meder pedig ma „Mauthnerwasser” néven ismert. A Duna-csatorna évszázadokon át fontos hajózási útvonal volt, a belváros közvetlen közelében fekvő kikötőkkel. 1855-ben a Wien-folyó torkolatánál épült fel az Első Duna-Gőzhajózási Társaság székháza, amely Európa legnagyobb folyamhajózási társasága volt 1918-ig. A szabályozás után a teherhajó-forgalom áttevődött a Duna főmedrébe, de a személyhajó-forgalom egy része továbbra is a csatornát használta. 2010-ben a Schwedenplatzon nyílt meg a Wien City hajóállomás, ahonnan a városnéző hajók mellett a Twin City Liner járatai is indulnak Pozsonyba.