Heves

Heves a Heves vármegye délkeleti részén fekszik, a megye negyedik legnépesebb települése. A város a 31-es főút mellett helyezkedik el, az M3-as autópályától tizennyolc kilométerre. Vasútállomása a Kál-Kápolna-Kisújszállás mellékvonalon található, ahol a vonatok a két végállomásig közlekednek. A településhez tartozik még Pusztacsász, Alatka és néhány külterületi lakott hely is, összesen néhány száz lakossal. Heves komolyabb elővárosi autóbusz-forgalommal nem rendelkezik, helyközi járatok kötik össze Egerrel, Gyöngyössel, Jászberénnyel és Kiskörével.

A város története a szkíták koráig nyúlik vissza, jelentős honfoglaláskori sírleletekkel. Első említése 1203-ból származik Hewes néven, ekkor már regionális vezető szerepe volt. 1271-ben V. István országgyűlést tartott itt, a 13. században pedig a Kompolti és Országh családok birtokolták. A törökök 1544-ben foglalták el, majd 1567-ben leromboltatták a várost. A császári csapatok 1685-ben szerezték vissza, de a törökök még kétszer visszafoglalták, mielőtt végleg elűzték őket 1688-ban.

A látogatók a városban a 18. századi leírások szerinti épületeket találhatnak, amelyek a település egykori jelentőségét mutatják. A mezőváros hangulatát még ma is őrzik a környező falvakkal együtt. A Tisza-tó közelsége miatt a turizmus egyre fontosabb szerepet játszik Heves életében. A városban élénk kulturális és társadalmi élet folyik, bár gazdasága elmaradottabb régiónak számít. A mezőgazdaság továbbra is meghatározó, különösen a dinnyetermesztés hírében áll.