Gyúró

Gyúró Fejér vármegye Martonvásári járásában fekszik, a Szent László-patak mellett. A település három jellegzetes dombon terül el: a 194 méter magas Páskom-hegyen, a 178 méteres Öreg-hegyen és a 162 méterig emelkedő Új-hegyen. Határán keresztülhalad a megyehatár, északkeleten Pest vármegyei településekkel érintkezve. A szomszédos falvak Tárnok, Pusztazámor, Etyek, Alcsútdoboz, Vál és Tordas, a legközelebbi város pedig Martonvásár. A falu története az ókorig nyúlik vissza, római kori emlékek, például kőlapokkal kirakott utak és épületmaradványok maradtak fenn a határában. A honfoglalás idején a Csák, Baracska és Kartal-Kurszán nemzetségek telepedtek meg a környéken. A település nevét a „gyúr” ige vagy a szláv „Đuro” személynév alapján származtatják, de római „Castrum Giro” elnevezésből is eredeztethető. A falu címerében a dombok, a patak, a templom, búzakalász és szőlőfürt is megjelenik, szimbolizálva a történelmi egyházakat, a mezőgazdaságot és a szőlőtermesztést. A Millenniumi parkban álló Szent István-kút kerámiából készült, arcképe és a hét vezér nevével díszített táblái láthatók. A római katolikus templom 1804-ben épült, miután elődjét az 1795-ös földrengés megrongálta. A református templom 1782–1783-ban készült el, tornyát később toldották hozzá. A falu repülőtere 2003-ban nyitotta meg kapuit, és a község önállósága is ebben az évben alakult ki újra.