Szentistván

Szentistván nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban fekszik. A település a Mezőkövesd és Tard melletti három matyó település egyike, a Borsodi-Mezőség kistájon, az Alföld északi részén. A 3-as főút és az M3-as autópálya közelében, pár kilométerre délre helyezkedik el. A Tardi-ér, régebben Orosz-ér néven ismert patak érinti a falut keletről. Mezőkövesd felől a 3303-as út, Mezőnyárád–Mezőkeresztes felől pedig a 3304-es út vezet Szentistvánra. A falu története a 14. századra nyúlik vissza, első okleveles említése 1333-ból származik. A település neve akkor De Sancto Stephano formában szerepelt a pápai tizedjegyzékekben. A falu a matyó népcsoport egyik települése, amelynek eredete vitatott. A 16. században a török pusztítások miatt elnéptelenedett, majd 1682-ben Heves vármegyei jobbágyokkal telepítették újra. A 18. században barokk stílusú temploma épült, amelyben Kracker János Lukács festménye látható. A faluban ma is látható a barokk templom, amelynek három oltára van. A település központjában a 20. században épült művelődési ház, óvoda, ABC-áruház és gyógyszertár található. A falu utcái mentén régi tanyák maradványai, például Tilajpuszta, Nyárjas és Salamonta emlékeztetnek a múltra. A falu infrastruktúrája fejlett, 1988-ban nagyközségi címet kapott. A környező mezők és rétek a falu határában terülnek el.