Bács-Kiskun vármegye

Bács-Kiskun megye az Alföldön fekszik, a Duna és a Tisza között. A megye területe síkság, legnagyobb része a Kiskunság. A Duna-menti síkság a nyugati részen húzódik, termékeny öntéstalajokkal. A Duna–Tisza köze homokhátság, ahol homokbuckák és lapos részek váltakoznak. A Bácskai-síkvidék délen terül el, vastag löszréteggel.

A megye gasztronómiája híres, például a bajai halászlé és a kalocsai paprika. A Kiskunsági Nemzeti Park értékes természeti értékeket őriz, mint homokdűnék és ritka növényfajok. A megye gazdasága a mezőgazdaságra épül, különösen a gabona-, gyümölcs- és szőlőtermesztésre. A Duna és a Tisza fontos szerepet játszanak az öntözésben és a mezőgazdaságban. A Kiskunsági-főcsatorna a fő vízfolyás.

A megyében található termálvizek alapját képezik a helyi gyógyfürdőknek. A megye történelme a honfoglalásig nyúlik vissza, amikor Tas, Solt és Fajsz vezették a területet. A török hódoltság idején Kecskemét és más városok szultáni fennhatóság alá kerültek. A felszabadulás után szerbeket és németeket telepítettek be. A 18–19. században a települések fejlődtek, városi arculatuk kialakult.