Wiener Porzellanmanufaktur

A Bécs melletti Alservidéken állt a császári privilégiummal rendelkező bécsi porcelángyár 1718-ban. Európa második legrégebbi porcelángyára volt a meißeni után, és 1864-ig működött. A gyárat Claudius Innocentius du Paquier alapította, aki a meißeni porcelán titkát szerezte meg diplomáciai úton. A gyár a korai időszakban gazdasági nehézségekkel küzdött. Du Paquier 1744-ben kénytelen volt eladni a gyárat, amit Mária Terézia vett állami tulajdonba. A porcelánokon megjelent az osztrák címer kék színű pajzsa, ami a hamisítás elleni védjegy volt. A korai darabok nem voltak olyan fehérek, mint a meißeni porcelánok, mert a kaolint messziről kellett szállítani. A gyár termeiben a császári udvar és a nemesség számára készültek porcelánok. A legjelentősebb műalkotás a gróf Czobor Mária Antónia porcelánszobája volt, amely több mint ezerötszáz porcelánt tartalmazott. A rokokó időszakban a plasztikus porcelánművészet virágzott, Niedermayer József szobrászmester vezetésével. A klasszicizmus idején pedig Leithner József fejlesztette ki a kobaltkék színt, amely a porcelánfestés egyik legszebb és legállandóbb színe lett.