Vasad

Vasad egy Pest vármegyei község a Monori járásban, a Duna–Tisza közi homokhátság északi szélén. A sík vidéket helyenként homokdombok törik meg, ezeket a helyiek „hegyként” nevezik, például a Gados-hegyet vagy a Templom-hegyet. A futóhomok talajon fenyő-, nyár- és akácerdők nőnek, a fák között tanyák sokasága rejtőzik. A falu határában régen oszmán temető nyomait lehetett találni, sőt egy török imahelyről is beszélnek a hagyományok. A település a 20. században alakult ki pusztákból, nevét a Vasad személynévből kapta.

A falu története a reformátusok letelepedésével kezdődött 1756-ban, akik Marcelházáról érkeztek, miután hitük miatt elüldözték őket. A szájhagyomány szerint lovaik visszajöttek Vasadra, jelezve, hogy itt a jobb hely. A lakosság nagy része a Balogh, Édes, Keszeg, Marton, Mészáros és Szabó családok leszármazottjaiból áll. A 19. században a Ráday és Fáy család birtokolta a területet, akik szívesen fogadtak reformátusokat. A faluban 1904-ben épült református templom, amelyet később felújítottak.

A falu nevezetességei közé tartozik a református templom, a Szemző kastély, a Möller kúria és a római katolikus templom. A Millenniumi Parkban található a Székely kapu és kopjafa, valamint a Vasadi Tájház is. A településen egykori iskolák és emlékművek is találhatók, például az első és második világháborús hősi emlékmű. A lakosság hagyományosan növénytermesztéssel foglalkozott, ma pedig sokan Budapestre ingáznak.